Rövid összefoglalás az LME álláspontjáról a szoftverszabadalmakkal kapcsolatban
"MIVEL ALIGHA ÉRDEKELNEK KIZÁRÓLAGOS SZABADALMAK, hanem inkább azt szeretnénk látni, hogy amivel közvetlenül vagy közvetve HOZZÁJÁRULTUNK a tárgyhoz a nyilvánosság számára a LEHETŐ LEGHOZZÁFÉRHETŐBB maradjon"
Neumann János 1947. április 9. (1903 -1957)
Az LME-nek nincs kifogása úgy általában a szabadalmak ellen, nincs haragban a feltalálókkal, de tiltakozik az ellen, hogy a szoftverek (programok, algoritmusok) nyíltan vagy bújtatva, részben vagy egészben eljárásnak vagy éppen ?pillenpattynak? vagy akármi másnak nevezve, szabadalomként vagy szabadalmi igénypontként szabadalmi védettséget kapjanak.
Álláspontunk szerint a szoftverszabadalom - tehát az, hogy egy szoftver (vagy annak része) valamiféle szabadalmi védettség alá kerüljön - értelmetlen, szükségtelen, kártékony.
Végiggondolva a számítógép, szoftver, program fogalmak jelentését világossá válik, hogy pont olyan értelmetlen a szoftvereket (vagy azok egyes részeit) szabadalommal védhető találmányként kezelni, mintha ezt zenei vagy irodalmi alkotásokkal szeretnénk megtenni.
A program számítógépen fut, annak működését befolyásolja, a külvilág felé csak a perifériák segítségével tud bármilyen tevékenységet végezni. Ezek a perifériák és a számítógépek szabadalmaztatható (jellemzően tárgyiasult) eszközök. A szoftverek nem azok, és szabadalmaztatásuknak nincs értelme.
Ezért azt gondoljuk, hogy, ha egy szabadalmi bejelentés újdonság tartalma kimerül valamilyen megírt szoftverben (vagy a szoftver által végzett adatmanipulációban), akkor annak szabadalmi védelme megengedhetetlen.
A szoftvereket, hasonlóan egy új irodalmi - zenei műhöz, a szerzői jog kell, hogy védje, és védi is. Ez a védelem jelenleg ingyenes, és alanyi jogon jár.
A szoftverszabadalmak létének, nem létének tétje
Mikor a szoftverszabadalmak Európai Uniós létéről - nem létéről döntünk, akkor valójában
<ul> <li> az Európai Uniós informatikai vállalkozások létéről (de legalábbis létének milyenségéről),</li> <li>az informatikai felhasználók (ide értve az állami szektort is) jelentős költségnövekedéséről,</li> <li>valamint az informatika fejlődésének lelassításáról is döntünk.</li> </ul>
Az már csak mellékes - bár egyes multik által elsődlegesen elérni kívánt cél -, hogy a szoftverszabadalmak EU-s bevezetése a szabad szoftverek ellehetetlenülését vonja maga után.
A szoftverszabadalom az Európai Unióban egy új "adó" lehet, melyet az EU fog az USA-nak, illetve az uniós szoftverfejlesztők és felhasználók fognak a többségében amerikai informatikai multiknak megfizetni.