1. Mi a szoftverszabadalmi kérdés lényege?
A szoftverszabadalmak kérdése elsősorban GAZDASÁGI kérdés.
Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy kinek lesz joga
szoftvert fejleszteni.
2. Hogyan érinti ez a kérdés a magyar szoftverfejlesztő cégeket?
Mivel gyakorlatilag nincsen olyan magyar szoftvercég, amelyiknek lenne
néhány száz millió eurója használható szabadalmi portfóliót összeállítani,
(lásd az 5. kérdést) minden magyar szoftverfejlesztőnek elemi érdeke hogy
ne lehessen a fejlesztés jogát a szabadalmakon kereztül kisajátítani.
3. Mit értünk szoftverszabadalom alatt?
A "szoftverszabadalom" szót a számítógépeken megvalósított ötletekre
vonatkozó monopóliumok jelölésére használjuk. A szabadalmak lényege, hogy
az ötlet gazdáját a társadalom az ötlet kifejlesztésébe ölt erőforrások
viszonzásaként annak kitalálóját az ötlet alkalmazásának ideiglenes
monopóliumával jutalmazza.
A szabadalmi jog nem képes figyelembe venni azt, hogy ki talált ki
egy ötletet elsőként; a szabadalommal az rendelkezik, aki bejegyezte.
A pusztán szoftveres úton megvalósított ötletek a következő tulajdonságokkal
rendelkeznek:
- egyetlen szoftverben általában több száz már kitalált ötletre építünk,
és ehhez adjuk hozzá a néhány tíz saját ötletet
- a szoftverfejlesztés során az energia túlnyomó része nem az ötletek
kitalálására, hanem a hibajavításra, dokumentációra, stb megy el
- ezek az ötletek definíció szerint algoritmusok. Az algoritmusok
szabadalmaztathatóságát az Európai Szabadalmi Egyezmény kizárja.
- ezek az ötletek egyben üzleti módszerek. Az üzleti módszerek
szabadalmaztathatóságát az Európai Szabadalmi Egyezmény kizárja.
4. Ha a szoftverben implementált ötletek nem szabadalmaztathatóak,
akkor mi a probléma?
A probléma az, hogy a fentiek ellenére az Európai Szabadalmi Hivatal már
több mint 30.000 ilyen szabadalmat bejegyzett, és néhány nemzetközi
monopólium részéről erős nyomás tapasztalható abban az irányban hogy
lehetőség legyen az ezekben biztosított monopólium felhasználására. Ebből
a célból hozták létre a szoftevrszabadalmi direktívát. Ez a direktíva
elvben a számítógépen megvalósított ötletek szabadalmaztathatóságának körét
hivatott meghatározni, és az erre vonatkozó szabályokat egyértelművé tenni.
Az Európai Parlamentnek sikerült is ezt a célt elérnie, de a Tanács az
összes Parlament által elért előrehaladást eltörölve egy olyan szövegről
tárgyal jelenleg, amely nem definiálja a szabadalmaztathatóság határait,
ezáltal nem segíti a szabályok egyértelművé tételét.
5. Mi az a szabadalmi portfólió?
A szabadalmi portfólió szabadalmak halmaza. Egy használható
szabadalmi portfólió legalább néhány ezer szabadalomból áll,
a következőek miatt:
Mivel a szoftver sok ötlet egymásra építésével készül, ezért minden
szoftverben rengeteg potenciálisan szabadalmazott ötlet van. Példákért lásd
a "webshop" ábrát. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek sok ilyen szabadalma
van bejegyezve, az gyakorlatilag bármely program fejlesztőjével szemben
élhet szabadalmi igénnyel. Ezért az a cég, amelyiknek egy-két szabadalma
van, és azokat megpróbálja érvényesíteni egy nagyobb portfólióval
rendelkező céggel szemben, hamar azt fogja találni hogy az így megtámadott
cég néhány tíz szabadalom bitorlásáért fogja perbe. A fentiek azokra a
cégekre nem vonatkoznak, amelyek nem foglalkoznak fejlesztéssel, hanem
csupán megvettek néhány szabadalmat, és azok segítségével élősködnek a
szoftverfejlesztőkön.
6. Vonatkozik-e a szabadalmi jog a szoftverre "mint olyan"ra, a forráskódra,
és a tárgykódra?
Nem. Soha, semmilyen értelmezés szerint nem vonatkozott.
A "mint olyan" (as such) kifejezés értelme ugyan hosszú ideje
elméleti vita tárgya, de mindenesetre minden nemzetközi szerződés
kizárja a szabadalmaztathatóság köréből.
A forráskód és a tárgykód pedig minden vitán felül álló módon
nem sorolható az "ötlet" kategóriájába, amelyre a szabadalmi védelem
vonatkozik. A forráskódot a szerzői jog védi a Berni Konvenció
alapján.
Ezeknek a fogalmaknak a direktívatervezet szövegébe kerülése
jól követhető módon azért történt, hogy a szabadalmi jogban
járatlan közönség számára a következő csúsztatás legyen
közölhető:
"A direktíva kizárja a szoftverek, a forráskód és a tárgykód
szabadalmaztathatóságát, ezért kizárja a szoftverszabadalmakat."
Mint láthattuk, a fenti állítás az (igen, nem, nincs kapcsolat)
hármassal jellemezhető.
6. Mit tehet egy átlag magyar szoftverfejlesztő?
Még van rá esély, hogy a direktíva nem kerül ebben a formában elfogadásra.
Ezt a célt szolgálja az IVSZ állásfoglalása a témában. Fontos a közvélemény
valamint a különböző politikai pártok, és különösen azok európai parlamenti
képviselőinek tájékoztatása.
Általában javasolt védekezési módszer az is, hogy a cég minden munkatársa
számára meg kell tiltani mindenféle szabadalmakkal kapcsolatos dokumentumba
való betekintést. Ez ugyan nem akadályozza meg azt, hogy a cég ellen
szabadalmi igénnyel éljenek, de a per során a jóhiszeműségre való
hivatkozással van esély a visszamenőleges jellegű igények mérséklésére.
7. Milyen lehetősége van egy magyar szoftverfejlesztőnek a jogai védelmére?
A szoftverek védelmét a Berni Konvenció alapján a szerzői jog garantálja.
A szerzői jogi védelem a szoftverek védelmére bevált, működő dolog,
és nem hordozza azt a veszélyt, hogy valaki a mi befektetésünkön
élósködjék.
