Február 8.-án a Spanyol szenátus egyhangúan elfogadta azt az indítványt, amely spanyolország EU képviselőit kötelezi arra, hogy a Tanácsban kezdeményezzék a szoftverszabadalmi direktíva érdemi tárgyalását.
Mint ismeretes, a Tanács két alkalommal megpróbálta a halászati miniszterek tanácsán vita nélkül elfogadtatni a direktívát, azonban a lengyel kormány ellenállásán mindkétszer megbukott a próbálkozás. A lengyel kormány érve az volt, hogy egyoldalú nyilatkozatot kíván csatolni a szöveghez, amely még nem készült el. Időközben az Európai Parlament jogi bizottsága döntött arról a kezdeményezésről, amely szerint felkérik a Bizottságot a teljes jogalkotási folyamat újraindítására. Ugyanakkor a lengyel kormány elkészült a nyilatkozattal, és a nagy diplomáciai nyomásra való tekintettel arra utasította képviselőit, hogy a továbbiakban ne kezdeményezzék a direktíva tárgyalásának felújítását, de bármely a felújításra vagy a vita nélküli elfogadás elodázására irányuló kezdeményezést támogassanak.
Egy ideig emiatt úgy látszott, hogy a Tanács február 17.-én vita nélkül el fogja elfogadni a direktívát. Ugyanakkor ez a döntés a Parlament újraindításról szóló határozatának fényében pusztán egy következmények nélküli erőfitogtatás lett volna: a Bizottság vélhetően ebben az esetben is újraindította volna a procedúrát, hiszen a Parlament döntésének figyelmen kívül hagyását sokan az európai demokrácia arculcsapásaként értékelték volna. Ha a Bizottság fel is vállalta volna ezt a kockázatot, a Parlament egy ilyen körülmények között elfogadott szöveget minden bizonnyal nagy többséggel utasít el.
A spanyol kormány eredetileg is a szöveg ellen szavazott, és normál körülmények között éppen ezért nem lenne elegáns részéről a további tárgyalások erőltetése. A szoftverszabadalmi direktíva viszont mára nyilvánvaló módon elvesztette a szükséges támogatást a Tanácsban is, és csak igen nehezen érthető meg, hogy miért nem újították fel a tárgyalásokat róla már jóval hamarabb.
A fentiek, valamint a holland és német parlamentek által már korábban elfogadott döntések értelmében a direktíva jelenlegi szövegének ellenzői közé legalább Lengyelország, Németország és Hollandia felsorakozott, ez pedig jó esélyeket ad egy a jelenleginél jobb szöveg elfogadására.
A szövegszerű módosításokat vélhetően szokás szerint az EU állandó képviselőinek bizottságában (COREPER) egyeztetik, a tagországokban ezzel kapcsolatban megszülető döntések nyomán. Magyarországon az álláspontról az EU Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) dönt, annak a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese által vezetett szellemi tulajdon albizottságának ajánlása alapján. Ebben az albizottságban szavazati jog nélkül részt vesznek az érdekelt civil szervezetek, viszont eddig egyetlen esetben sem sikerült elérniük az érdekeik megjelenítését az albizottság ajánlásaiban.
Bíztató jelnek tűnik viszont, hogy egyes információk szerint a magyar kormány is megváltoztatta május 18.-a óta a véleményét a direktíváról.
