A Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), Net-Felhasználók Érdekvédelmi Társasága Egyesület (NETÉRT), Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) informatikai szakosztálya, Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért (FSF.hu), Összefogás a Szabad szoftverek elterjesztéséért Alapítvány (FSN.hu),
Magyar BSD Egyesület (MBSDE), Zöld Pók Alapítvány (ZPOK), Linux Ipari Szövetség (LIPSZ) közleménye:
Beszámoló az EKTB szellemi tulajdon munkacsoportjában végzett munkáról.
A Magyar Szabadalmi Hivatal május 26-án kérte ki a munkacsoport
tagjainak véleményét az Európai Parlament jogi bizottsága előtt fekvő
módosítási javaslatokról.
Az együttműködésben részt vevő szervezetek részletes álláspontja a
http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php/Main/JuriVelemeny oldalon
olvasható, azt a hivatal részére több szervezet is a hivatal által
megszabott határidőig megküldte. Az álláspont 26 csoportban sorol fel
mindenképpen támogatandó módosító javaslatokat, kompromisszumos lehetőségként
kínálva azok alternatívájaként támogatható javaslatokat. A szakmai álláspont 37
mindenképpen elvetendő módosító indítványt is azonosít.
A Magyar Szabadalmi Hivatal nem hívott össze munkacsoportülést, és
június elsején megküldte előterjesztés-tervezetét a munkacsoportnak.
Ez a http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php/Main/JuriHPOEloterjesztes
címen olvasható.
Az előterjesztésben szerepel, hogy "az előterjesztők – a már beérkezett
véleményekre is figyelemmel – elkészítették az egyes módosító javaslatokra
vonatkozó szakmai álláspontokat tartalmazó összegző táblázatukat".
Az előterjesztés 4, a szakmai szervezetek által mindenképpen, és 3
kompromisszumként támogatásra javasolt előterjesztés támogatását javasolja,
ezzel a 26 módosítandó helyből mindösszesen 4-et fed le, és a szakmai szervezetek
által a stratégiai együttműködésben lefektetett célok egyikét sem valósítja meg.
Az előterjesztésben a szakmai szervezetek által elvetendőnek jelölt
kompromisszumok közül 4 szerepel támogathatóként.
Mindezek figyelembe vételével megállapítható, hogy <b> a kormány elé
kerülő anyag nem tükrözi a szakmai szervezetek véleményét</b>.
A kormány képviselőinek adott megbízást a szervezetek nem ismerik.
A kormány képviselője már május 27-én és június 3-án félreérthetetlenül a
június 1-én elkészült előterjesztés szellemében foglalt állást a
Tanácsban.
A szakmai szervezetek az alábbi kérdésekre várnak válaszokat:
1. Mi a pontos szövege annak a mandátumnak, amely alapján a kormány
képviselője állást foglalt ebben a kérdésben a Tanácsban? Ezt a mandátumot
az EKTB, a Külögyminisztérium, a kormányülés, esetleg valamelyik másik kormányszerv
vagy hivatal adta? Ebből a mandátumból következik-e, hogy a Tanács munkacsoportjában
Magyarország képviselte a legextrémebb szabadalompárti álláspontot?
2. A továbbiakban a kormány tervezi-e figyelembe venni a kis- és
középvállalkozások és a gazdaság érdekeit, ahogyan azt a
Tanács Közös Álláspontjához csatolt egyoldalú nyilatkozatában
előre jelezte?
--------------------------------------------------------------
A szoftverszabadalmi cirkusz, kenyér nélkül
A szoftverszabadalmi direktíva egy fontos gazdasági kérdést vet fel:
Szeretnénk-e azt, hogy a kis- és középvállallkozások továbbra is az
innováció motorjai legyenek Európában, vagy inkább hagyjuk, hogy a
multinacionális, nagyrészt Európán kívüli központú cégek térdre
kényszerítsék informatikai vállalkozásainkat, és ezen keresztül az egész
gazdaságot?
A direktívának eddig két változata készült el, és ezek különböző
válaszokat adnak a kérdésre. Az Európai Parlament által elfogadott
változat a kis- és középvállalkozások versenyképességének megtartását,
és az európai gazdaság érdekeit szolgálja. Az Európai Bizottság és a
Tanács által fémjelzett változatok ugyanakkor a multinacionális
szoftvermonopóliumok érdekeit szolgálják.
Ezt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az Informatikai Vállalkozások
Szövetségének multi szakcsoportja teljes mellszélességgel kiáll a Tanács
változata mellett, míg az Informatikai Vállalkozások szövetségének
szoftver szakcsoportja elsöprő többséggel (a Microsoft és az SAP
ellenében) elutasította azt.
A direktívával kapcsolatos magyar álláspont kialakításában részt vesz az
"EKTB szellemi tulajdon munkacsoportja" nevű testület, amelybe meghívták
tanácskozási joggal a szakmai szervezeteket is, hogy azt a látszatot
keltsék, mintha a szakma véleményét is figyelembe vennék.
A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a szakma álláspontját a
szervezet nevével fémjelzett, és a Magyar Szabadalmi Hivatal által
készített előterjesztések egyetlen esetben sem tükrözték.
A szakmai szervezetek ezt megunva stratégiai együttműködésben állapodtak
meg, amelynek lényege az, hogy a közvéleménnyel tudatják a véleményüket,
valamint azt is, hogy a kormány mennyire veszi ezt figyelembe.
A megállapodásban foglaltak első alkalmazása azt mutatja, hogy a kormány
nem csak figyelmen kívül hagyja a szervezetek véleményét, hanem
gyakorlatilag már az álláspontjuk kikérése előtt nyilatkozik.
Bizonyára azért, mert a Microsoft és az Európai Szabadalmi Hivatal (ez
nem EU-s intézmény!) érdekeit önállóan is képes képviselni.
