Hide minor edits - Show changes to markup
Strong'Strong'Strong
DRM (Digital Rights Management)
Strong'Strong'Strong
Az oldal fejlesztés alatt áll. További javítások várhatók. Az észrevételeket az nguba@monornet.hu címre várom.
amely sem a müvésznek, sem a közönségnek nem jó': kizárólag a köztük álló ipart bástyázza körül, amióta az internet segítségével közvetlen kapcsolat építhető ki a fogyasztó és a vásárló között. És nem a pénz a kérdés: a legtöbb ember boldogan kifizeti a művésznek azt az összeget, amennyit az MA JELENLEG KAP, mint részesedést az eladásokból a lemez kiadójától. Technikailag semmi akadálya: lásd paypal. Az akadály az, hogy egy élősködő réteg veszítene a digitális forradalom következményeként.
amely sem a művésznek, sem a közönségnek nem jó': kizárólag a köztük álló ipart bástyázza körül, amióta az internet segítségével közvetlen kapcsolat építhető ki a fogyasztó és a vásárló között. És nem a pénz a kérdés: a legtöbb ember boldogan kifizeti a művésznek azt az összeget, amennyit az MA JELENLEG KAP, mint részesedést az eladásokból a lemez kiadójától. Technikailag semmi akadálya: lásd paypal. Az akadály az, hogy egy élősködő réteg veszítene a digitális forradalom következményeként.
A DRM megszabja, hogy a legálisan megvásárolt zenét, könyvet, filmet és egyéb müveket hogyan, mikor és mivel élvezze a vásárló. Mi több, zsarolásnak teszi ki, mert a DRM-böl adódó zártság inherensen meghatározza azt, hogy mit kitöl vehet meg (pl. DVD lejátszásra alkalmas operációs rendszert a világon gyakorlatilag csak 2 gyártótól vehet, mitöbb az egyik gyártó részvényese a másik gyártónak. Pedig nem csak 2 operációs rendszer van a világon).
A DRM megszabja, hogy a legálisan megvásárolt zenét, könyvet, filmet és egyéb műveket hogyan, mikor és mivel élvezze a vásárló. Mi több, zsarolásnak teszi ki, mert a DRM-ből adódó zártság inherensen meghatározza azt, hogy mit kitől vehet meg (pl. DVD-lejátszásra alkalmas operációs rendszert a világon gyakorlatilag csak 2 gyártótól vehet, mitöbb az egyik gyártó részvényese a másik gyártónak. Pedig nem csak 2 operációs rendszer van a világon).
amely sem a müvésznek, sem a közönségnek nem jó': kizárólag a köztuk állo ipart bástyazza körül amióta az internet segítségével közvetlen kapcsolat építhetö ki a fogyasztó és a vásárló között. És nem a pénz a kérdés: a legtöbb ember boldogan kifizeti a müvésznek azt az összeget, amennyit az MA JELENLEG KAP mint részesedéset az eladásokból a lemez kiadójától. Technikailag semmi akadálya: lásd paypal. Az akadály az, hogy egy élösködö réteg veszitene a digitális forradalom következményeként.
amely sem a müvésznek, sem a közönségnek nem jó': kizárólag a köztük álló ipart bástyázza körül, amióta az internet segítségével közvetlen kapcsolat építhető ki a fogyasztó és a vásárló között. És nem a pénz a kérdés: a legtöbb ember boldogan kifizeti a művésznek azt az összeget, amennyit az MA JELENLEG KAP, mint részesedést az eladásokból a lemez kiadójától. Technikailag semmi akadálya: lásd paypal. Az akadály az, hogy egy élősködő réteg veszítene a digitális forradalom következményeként.
http://www.editorsguild.com/newsletter/MarApr03/MarApr03_Images/drm_cable.jpg
http://www.theregister.co.uk/2005/03/26/ipod_drm.jpg
(:table width=100%:) (:cell align=center:) http://www.theregister.co.uk/2005/03/26/ipod_drm.jpg (:tableend:)
http://www.theregister.co.uk/2005/03/26/ipod_drm.jpg
(:table width=100%:) (:cell align=center:) http://www.theregister.co.uk/2005/03/26/ipod_drm.jpg (:tableend:)
A DRM megszabja, hogy a _legálisan_ megvásárolt zenét, könyvet, filmet és egyéb müveket hogyan, mikor és mivel élvezze a vásárló. Mi több, zsarolásnak teszi ki, mert a DRM-böl adódó zártság inherensen meghatározza azt, hogy mit kitöl vehet meg (pl. DVD lejátszásra alkalmas operációs rendszert a világon gyakorlatilag csak 2 gyártótól vehet, mitöbb az egyik gyártó részvényese a másik gyártónak. Pedig nem csak 2 operációs rendszer van a világon). Ma a világon kapható digitális zenelejátszók 90%-a nem képes lejátszani a _legálisan_ megvásárolt zenét; az egyik wma-t, a másik fairplayt, a harmadik a harmony-t támogatja... miközben az ogg vorbis-t és az mp3-at mindegyik szabadon lejátssza. Sőt: a legnagyobb elektonikus zeneboltok _nem_ árusítanak Magyarországon: sőt általában az EU-ban sem. Ugyanaz az eset mint a DVD régiókóddal: hiába legális a lejátszód, hiába vetted meg legálisan a DVD-t: nem nézheted meg, mert csak.
A DRM megszabja, hogy a legálisan megvásárolt zenét, könyvet, filmet és egyéb müveket hogyan, mikor és mivel élvezze a vásárló. Mi több, zsarolásnak teszi ki, mert a DRM-böl adódó zártság inherensen meghatározza azt, hogy mit kitöl vehet meg (pl. DVD lejátszásra alkalmas operációs rendszert a világon gyakorlatilag csak 2 gyártótól vehet, mitöbb az egyik gyártó részvényese a másik gyártónak. Pedig nem csak 2 operációs rendszer van a világon). Ma a világon kapható digitális zenelejátszók 90%-a nem képes lejátszani a legálisan megvásárolt zenét; az egyik wma-t, a másik fairplayt, a harmadik a harmony-t támogatja... miközben az ogg vorbis-t és az mp3-at mindegyik szabadon lejátssza. Sőt: a legnagyobb elektonikus zeneboltok nem árusítanak Magyarországon: sőt általában az EU-ban sem. Ugyanaz az eset mint a DVD régiókóddal: hiába legális a lejátszód, hiába vetted meg legálisan a DVD-t: nem nézheted meg, mert csak.
A drm megszabja, hogy a _legálisan_ megvásárolt zenét, könyvet, filmet és egyéb müveket hogyan, mikor és mivel élvezze a vásárló. Mi több, zsarolásnak teszi ki, mert a DRM-böl adódó zártság inherensen meghatározza azt, hogy mit kitöl vehet meg (pl. DVD lejátszásra alkalmas operációs rendszert a világon gyakorlatilag csak 2 gyártótól vehet, mitöbb az egyik gyártó részvényese a másik gyártónak. Pedig nem csak 2 operációs rendszer van a világon).
A DRM megszabja, hogy a _legálisan_ megvásárolt zenét, könyvet, filmet és egyéb müveket hogyan, mikor és mivel élvezze a vásárló. Mi több, zsarolásnak teszi ki, mert a DRM-böl adódó zártság inherensen meghatározza azt, hogy mit kitöl vehet meg (pl. DVD lejátszásra alkalmas operációs rendszert a világon gyakorlatilag csak 2 gyártótól vehet, mitöbb az egyik gyártó részvényese a másik gyártónak. Pedig nem csak 2 operációs rendszer van a világon).
Az oldal fejlesztés alatt áll. További javítások várhatók. Az észrevételeket az nguba@monornet.hu címre várom.
A DRM nem más, mint egy törvényben kodifikált üzleti modell, amely sem a müvésznek, sem a közönségnek nem jó: kizárólag a köztuk állo ipart bástyazza körül amióta az internet segítségével közvetlen kapcsolat építhetö ki a fogyasztó és a vásárló között. És nem a pénz a kérdés: a legtöbb ember boldogan kifizeti a müvésznek azt az összeget, amennyit az MA JELENLEG KAP mint részesedéset az eladásokból a lemez kiadójától. Technikailag semmi akadálya: lásd paypal. Az akadály az, hogy egy élösködö réteg veszitene a digitális forradalom következményeként.
A DRM nem más, mint 'egy törvényben kodifikált üzleti modell, amely sem a müvésznek, sem a közönségnek nem jó': kizárólag a köztuk állo ipart bástyazza körül amióta az internet segítségével közvetlen kapcsolat építhetö ki a fogyasztó és a vásárló között. És nem a pénz a kérdés: a legtöbb ember boldogan kifizeti a müvésznek azt az összeget, amennyit az MA JELENLEG KAP mint részesedéset az eladásokból a lemez kiadójától. Technikailag semmi akadálya: lásd paypal. Az akadály az, hogy egy élösködö réteg veszitene a digitális forradalom következményeként.
A drm megszabja, hogy a _legálisan_ megvásárolt zenét, könyvet, filmet és egyéb müveket hogyan, mikor és mivel élvezze a vásárló. Mi több, zsarolásnak teszi ki, mert a DRM-böl adódó zártság inherensen meghatározza azt, hogy mit kitöl vehet meg (pl. DVD lejátszásra alkalmas operációs rendszert a világon gyak. 2 gyártótól vehet, mitöbb az egyik gyártó részvényese a másik gyártónak. Pedig nem csak 2 opsys van a világon). Ma a világon kapható digitális zenelejátszók 90%-a nem képes lejátszani a _legálisan_ megvásárolt zenét; az egyik wma-t, a másik fairplayt, a harmadik a harmony-t támogatja... miközben az ogg vorbis és az mp3-at mindegyik, szabadon lejatsza. Sot: a legnagyobb elektonikus zeneboltok _nem_ árusítanak Mo.-n: söt általában az EU-ban sem. Ugyanaz az eset mint a DVD régiókóddal: hiába legális a lejátszód, hiába vetted meg legálisan a DVD-t: nem nézheted meg, mert csak. A DRM nem más, mint egy törvényben kodifikált üzleti modell, amely sem a müvésznek, sem a közönségnek nem jó: kizárólag a köztuk állo ipart bástyazza körül amióta az internet segítségével közvetlen kapcsolat építhetö ki a fogyasztó és a vásárló között. És nem a pénz a kérdés: a legtöbb ember boldogan kifizeti a müvésznek azt az összeget, amennyit MA JELENLEG KAP mint részesedéset az eladásokból a lemez kiadójától. Technikailag semmi akadálya: lásd paypal. Az akadály az, hogy egy élösködö réteg veszitene a digitális forradalom következményeként.
A drm megszabja, hogy a _legálisan_ megvásárolt zenét, könyvet, filmet és egyéb müveket hogyan, mikor és mivel élvezze a vásárló. Mi több, zsarolásnak teszi ki, mert a DRM-böl adódó zártság inherensen meghatározza azt, hogy mit kitöl vehet meg (pl. DVD lejátszásra alkalmas operációs rendszert a világon gyakorlatilag csak 2 gyártótól vehet, mitöbb az egyik gyártó részvényese a másik gyártónak. Pedig nem csak 2 operációs rendszer van a világon). Ma a világon kapható digitális zenelejátszók 90%-a nem képes lejátszani a _legálisan_ megvásárolt zenét; az egyik wma-t, a másik fairplayt, a harmadik a harmony-t támogatja... miközben az ogg vorbis-t és az mp3-at mindegyik szabadon lejátssza. Sőt: a legnagyobb elektonikus zeneboltok _nem_ árusítanak Magyarországon: sőt általában az EU-ban sem. Ugyanaz az eset mint a DVD régiókóddal: hiába legális a lejátszód, hiába vetted meg legálisan a DVD-t: nem nézheted meg, mert csak.
A DRM nem más, mint egy törvényben kodifikált üzleti modell, amely sem a müvésznek, sem a közönségnek nem jó: kizárólag a köztuk állo ipart bástyazza körül amióta az internet segítségével közvetlen kapcsolat építhetö ki a fogyasztó és a vásárló között. És nem a pénz a kérdés: a legtöbb ember boldogan kifizeti a müvésznek azt az összeget, amennyit az MA JELENLEG KAP mint részesedéset az eladásokból a lemez kiadójától. Technikailag semmi akadálya: lásd paypal. Az akadály az, hogy egy élösködö réteg veszitene a digitális forradalom következményeként.
Ma a világon kapható digitális zenelejátszók 90%-a nem képes lejátszani a _legálisan_ megvásárolt zenét; az egyik wma-t, a másik fairplayt, a harmadik a harmony-t támogatja... miközben az ogg vorbis és az mp3-at mindegyik, szabadon lejatsza. Sot: a legnagyobb elektonikus zeneboltok _nem_ arusi tanak Mo.-n: sot altalaban az EU-ban sem. Ugyanaz az eset mint a DVD regiokoddal: hiaba legalis a lejatszod, hiaba vetted meg legalisan a DVD-t: nem nézheted meg, mert csak. A DRM nem más, mint egy törvényben kodifikált üzleti modell, amely sem a müvésznek, sem a közönségnek nem jó: kizárólag a köztuk állo ipart bástyazza körül amióta az internet segítségével közvetlen kapcsolat építhetö ki a fogyasztó és a vásárló között. És nem a pénz a kérdés: a legtöbb ember boldogan kifizeti a müvésznek azt az összeget, amennyit MA JELENLEG KAP mint részesedéset az eladásokból a lemez kiadójától. Technikailag semmi akadálya: lásd paypal. Az akadály az, hogy egy élösködö réteg veszitene a digitális forradalom következményeként.
Ma a világon kapható digitális zenelejátszók 90%-a nem képes lejátszani a _legálisan_ megvásárolt zenét; az egyik wma-t, a másik fairplayt, a harmadik a harmony-t támogatja... miközben az ogg vorbis és az mp3-at mindegyik, szabadon lejatsza. Sot: a legnagyobb elektonikus zeneboltok _nem_ árusítanak Mo.-n: söt általában az EU-ban sem. Ugyanaz az eset mint a DVD régiókóddal: hiába legális a lejátszód, hiába vetted meg legálisan a DVD-t: nem nézheted meg, mert csak. A DRM nem más, mint egy törvényben kodifikált üzleti modell, amely sem a müvésznek, sem a közönségnek nem jó: kizárólag a köztuk állo ipart bástyazza körül amióta az internet segítségével közvetlen kapcsolat építhetö ki a fogyasztó és a vásárló között. És nem a pénz a kérdés: a legtöbb ember boldogan kifizeti a müvésznek azt az összeget, amennyit MA JELENLEG KAP mint részesedéset az eladásokból a lemez kiadójától. Technikailag semmi akadálya: lásd paypal. Az akadály az, hogy egy élösködö réteg veszitene a digitális forradalom következményeként.
tanak Mo.-n: sot altalaban az EU-ban sem. Ugyanaz az eset mint a DVD regiokoddal: hiaba legalis a lejatszod, hiaba vetted meg legalisan a DVD-t: n em nezheted meg, mert csak. A DRM nem mas, mint egy torvenyben kodifikalt uzleti modell, amely sem a muvesznek, sem a kozonsegnek nem jo: kizarola g a koztuk allo ipart bastyazza korul amiota az internet segitsegevel kozvetlen kapcsolat epitheto ki a fogyaszto es a vasarlo kozott. Es nem a pe nz a kerdes: a legtobb ember boldogan kifizeti a muvesznek azt az osszeget, amennyit MA JELENLEG KAP mint reszesedeset az eladasokbol a lemezkiado jatol. Technikailag semmi akadalya: lasd paypal. Az akadaly az, hogy egy eloskodo reteg veszitene a digitalis forradalom kovetkezmenyekent.
tanak Mo.-n: sot altalaban az EU-ban sem. Ugyanaz az eset mint a DVD regiokoddal: hiaba legalis a lejatszod, hiaba vetted meg legalisan a DVD-t: nem nézheted meg, mert csak. A DRM nem más, mint egy törvényben kodifikált üzleti modell, amely sem a müvésznek, sem a közönségnek nem jó: kizárólag a köztuk állo ipart bástyazza körül amióta az internet segítségével közvetlen kapcsolat építhetö ki a fogyasztó és a vásárló között. És nem a pénz a kérdés: a legtöbb ember boldogan kifizeti a müvésznek azt az összeget, amennyit MA JELENLEG KAP mint részesedéset az eladásokból a lemez kiadójától. Technikailag semmi akadálya: lásd paypal. Az akadály az, hogy egy élösködö réteg veszitene a digitális forradalom következményeként.
A drm megszabja, hogy a _legalisan_ megvasarolt zenet, konyvet, filmet es egyeb muveket hogyan, mikor es mivel elvezze a vasarlo. Mi tobb, zsarolas nak teszi ki a vasarlot a DRM, mert a DRM-bol adodo zartsag inherensen meghatarozza azt, hogy mit kitol vehet meg (pl. DVD lejatszasra alkalmas op eracios rendszert a vilagon gyak. 2 gyartotol vehet, mitobb az egyik gyarto reszvenyese a masik gyartonak. Pedig nem csak 2 opsys van a vilagon). Ma a vilagon kaphato digitalis zenelejatszok 90%-a nem kepes lejatszani a _legalisan_ megvasarolt zenet; az egyik wma-t, a masik fairplayt, a harm adik harmony-t tamogatja... mikozben az ogg vorbis es az mp3-at mindegyik, szabadon lejatsza. Sot: a legnagyobb elektonikus zeneboltok _nem_ arusi
A drm megszabja, hogy a _legálisan_ megvásárolt zenét, könyvet, filmet és egyéb müveket hogyan, mikor és mivel élvezze a vásárló. Mi több, zsarolásnak teszi ki, mert a DRM-böl adódó zártság inherensen meghatározza azt, hogy mit kitöl vehet meg (pl. DVD lejátszásra alkalmas operációs rendszert a világon gyak. 2 gyártótól vehet, mitöbb az egyik gyártó részvényese a másik gyártónak. Pedig nem csak 2 opsys van a világon). Ma a világon kapható digitális zenelejátszók 90%-a nem képes lejátszani a _legálisan_ megvásárolt zenét; az egyik wma-t, a másik fairplayt, a harmadik a harmony-t támogatja... miközben az ogg vorbis és az mp3-at mindegyik, szabadon lejatsza. Sot: a legnagyobb elektonikus zeneboltok _nem_ arusi
direktívátbeillesztették a magyar törvényekbe. A drm megszabja, hogy a _legalisan_ megvasarolt zenet, konyvet, filmet es egyeb muveket hogyan, mikor es mivel elvezze a vasarlo. Mitobb, zsarolas
direktívát beillesztették a magyar törvényekbe.
A drm megszabja, hogy a _legalisan_ megvasarolt zenet, konyvet, filmet es egyeb muveket hogyan, mikor es mivel elvezze a vasarlo. Mi tobb, zsarolas
Mi a DRM? http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.MiADRM?
A DRM hátrányai http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.ADRMH%e1tr%e1nyai
EUCD http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.EUCD
A jelenlegi szerzoi jogi torveny http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.AJelenlegiSzerzoiJogiTorveny
Linkek http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.Linkek
todo http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.Todo
Linkek http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.Linkek
Linkek http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.Linkek
todo http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.Todo
Linkek http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.Linkek
todo TODO:
Ennek fenyeben kene venni - az origo@play-rol zenet es filmet: http://teka.origo.hu/index.html, http://zenearuhaz.origo.hu/ - meg venni 1 DVD-t (500 Ft a Shellnel?) - meg 1-2 ebookot (http://www.hpebook.hu/index_1.my Bibliakiadó.hu CyberBooks Kiadó Libri Mekka Mercator Stúdió Typotex UHU Útikönyv.com
Ezutan deDRMifikaltatni kell a tulajdonosokkal a fenti tv. kiegeszites alapjan. Mindezt leirni egy HOWTO-ba. Aztan HUP hir, es jol beDOSolni a renccert'. Remelhetoleg feladjak. Mas modot most nem latok ra.
Lehetséges javítások Európában
Ami Amerikában nem kifejezetten sikerült (kifejezetten nem sikerült), azt Európában talán meg kellene valósítani. 1.Bele kéne tenni, hogy a digitális m?vekb?l saját használatra lehessen biztonsági másolatot készíteni. Ez azért szükséges, amit a fenti példa leír. 2.Az is fontos, hogy ne legyen olyan része, ami korlátozza, egy bizonyos formátumot támogató rendszer/készülék kifejlesztését. Ez azért fontos, mert így sokkal gyorsabban terjednek a formátumok, egyre több rendszer fogja támogatni, ismertebbé válik... ez a formátum fejleszt?jének is nagy el?nyt jelenthet, mivel ha elterjedtebb az amit csinált, akkor az mind bevétel ha egy cég jelentkezik, hogy olyan eszközt szeretne kifejleszteni, ami lejátssza/támogatja a formátumot. 3.Oktatási célokra mindenképpen szabadon használható kéne hogy legyen minden olyan m?, amit egyébként szerz?i jog véd. Az iskolákban általában nincs túl sok pénz. Ezt mindenki tudja. (Ha egy szoftverfejleszt? cég azt várja el egy átlagos iskolától, hogy mindenért ugyanolyan sokat fizessenek, mint mindenki más, az a tanulók fejl?dését is korlátozza.) 4.Lehet?leg az is egy nagy el?ny lenne, ha az Európában bevezetett rendszer nem ellenkezne a személyiségi jogokkal.
Az utóbbi id?kben, mivel folyamatosan kezdi leváltani a papírt a digitális formátum, és vannak már olyan dokumentumok (egyre nagyobb arányban), amik csak digitális formában jelennek meg, ezért ha egy törvény megtiltaná a digitális másolatok készítését, az pont a célja ellentétére változtatná az eredményt. Ez az egész szerz?i jogi törvényt rossz irányba vinné el. A dokumentum terjedése lelassulna, kevesen tudnának róla...
Linkek http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.Linkek
Itt gyűjtsük az eszel kapcsolatos tényeket, javaslatokat, véleményeket.
Ami nekunk jo az a direktiva 6. cikk (4) bekezdése. Ennek értelmében 2004. május 1-jei hatállyal egy új 95/A. §-sal egészült ki. Ez a right ot read igénynek próbál megfelelni.
todo
Jön a DRM...
Itt gyűjtsük az eszel kapcsolatos tényeket, javaslatokat, véleményeket.
Ami nekunk jo az a direktiva 6. cikk (4) bekezdése. Ennek értelmében 2004. május 1-jei hatállyal egy új 95/A. §-sal egészült ki. Ez a right ot read igénynek próbál megfelelni.
TODO:
Ennek fenyeben kene venni - az origo@play-rol zenet es filmet: http://teka.origo.hu/index.html, http://zenearuhaz.origo.hu/ - meg venni 1 DVD-t (500 Ft a Shellnel?) - meg 1-2 ebookot (http://www.hpebook.hu/index_1.my Bibliakiadó.hu CyberBooks Kiadó Libri Mekka Mercator Stúdió Typotex UHU Útikönyv.com
Ezutan deDRMifikaltatni kell a tulajdonosokkal a fenti tv. kiegeszites alapjan. Mindezt leirni egy HOWTO-ba. Aztan HUP hir, es jol beDOSolni a renccert'. Remelhetoleg feladjak. Mas modot most nem latok ra.
Jön a DRM...
Tartalom
Mi a DRM? http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.MiADRM?
A DRM hátrányai http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.ADRMH%e1tr%e1nyai
EUCD http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.EUCD
A jelenlegi szerzoi jogi torveny http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.AJelenlegiSzerzoiJogiTorveny
Linkek http://swpat.zpok.hu/pmwiki/pmwiki.php?n=Main.Linkek
Itt gyűjtsük az eszel kapcsolatos tényeket, javaslatokat, véleményeket.
Ami nekunk jo az a direktiva 6. cikk (4) bekezdése. Ennek értelmében 2004. május 1-jei hatállyal egy új 95/A. §-sal egészült ki. Ez a right ot read igénynek próbál megfelelni.
TODO:
Ennek fenyeben kene venni - az origo@play-rol zenet es filmet: http://teka.origo.hu/index.html, http://zenearuhaz.origo.hu/ - meg venni 1 DVD-t (500 Ft a Shellnel?) - meg 1-2 ebookot (http://www.hpebook.hu/index_1.my Bibliakiadó.hu CyberBooks Kiadó Libri Mekka Mercator Stúdió Typotex UHU Útikönyv.com
Ezutan deDRMifikaltatni kell a tulajdonosokkal a fenti tv. kiegeszites alapjan. Mindezt leirni egy HOWTO-ba. Aztan HUP hir, es jol beDOSolni a renccert'. Remelhetoleg feladjak. Mas modot most nem latok ra.
Jön a DRM...
Az utóbbi id?kben, mivel folyamatosan kezdi leváltani a papírt a digitális formátum, és vannak már olyan dokumentumok (egyre nagyobb arányban), amik csak digitális formában jelennek meg, ezért ha egy törvény megtiltaná a digitális másolatok készítését, az pont a célja ellentétére változtatná az eredményt. Ez az egész szerz?i jogi törvényt rossz irányba vinné el. A dokumentum terjedése lelassulna, kevesen tudnának róla...
A YRO slashdot, brainstorm & co.-nal a +5-os commentek a lenyegek...
Az utóbbi id?kben, mivel folyamatosan kezdi leváltani a papírt a digitális formátum, és vannak már olyan dokumentumok (egyre nagyobb arányban), amik csak digitális formában jelennek meg, ezért ha egy törvény megtiltaná a digitális másolatok készítését, az pont a célja ellentétére változtatná az eredményt. Ez az egész szerz?i jogi törvényt rossz irányba vinné el. A dokumentum terjedése lelassulna, kevesen tudnának róla...
A jelenlegi szerz?i jogi törvény
részletes információ: http://www.hpo.hu/jogforras/9976.html
Jelenleg Magyarországon nincs olyan törvény, ami tiltaná a ?másolásvédelmi technológiák tanulmányozását?.
fontos részek:
9. § (1) A szerz?t a m? létrejöttét?l kezdve megilleti a szerz?i jogok - a személyhez f?z?d? és a vagyoni jogok - összessége.
(2) A szerz? személyhez f?z?d? jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerz? nem mondhat le róluk.
(3)A vagyoni jogok - a (4) - (6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
4. § (1) A szerz?i jog azt illeti, aki a m?vet megalkotta (szerz?).
(2)Szerz?i jogi védelem alatt áll - az eredeti m? szerz?jét megillet? jogok sérelme nélkül - más szerz? m?vének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
34. § (1) A m? részletét - az átvev? m? jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerz? megnevezésével bárki idézheti.
(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei m? részlete, vagy kisebb terjedelm? ilyen önálló m? szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerz? megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehet?, feltéve, hogy az átvev? m?vet nem használják fel üzletszer?en. Átvételnek min?sül a m? olyan mérték? felhasználása más m?ben, amely az idézést meghaladja.
(3) A (2) bekezdésben említett átvev? m? nem üzletszer? többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerz? engedélye, ha az ilyen átvev? m?vet az irányadó jogszabályoknak megfelel?en tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.
DRM munkacsoport: http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=drm
,,* mi az a DMCA?'' http://www.hwsw.hu/oldal.php3?cikkid=934&oldal=1
Jog az olvasáshoz Richard Stallman http://www.gnu.org/philosophy/right-to-read.hu.html
A DMCA mar a valasztasi kampanyok eszkoze is: segit betemetni a szart: pl. a Boszorkanyuldozo: http://www.wired.com/wired/archive/12.08/view.html?pg=5 pl. a Ketchup-man: http://www.vietnamveteransagainstjohnkerry.com/g_butler_law.htm
Lasd meg elektronikus szavazas, Diebold Inc. http://www.eff.org/legal/ISP_liability/OPG_v_Diebold/20040930_Diebold_SJ_Order.pdf
Meg egy januar 19-ei (nemet konyvtarrol szolo) hir:
/The EU Directive 2001/29/EU <http://ukcdr.org/issues/eucd/> (also known as the European Copyright Directive) has made it "a criminal offence to break or attempt to break the copy protection or access control systems on digital content such as music, videos, eBooks, and software". Since today, at least in Germany there is one notable exception: The Deutsche Bibliothek <http://www.ddb.de/index_e.htm>, Germany's national library and bibliographic information center, has received <http://www.ddb.de/news/pressemitt_vervielfaeltigung.htm> a "license to copy", i.e. the official authorization to crack and duplicate DRM-protected e-books and other digital media such as CD-Audio and CD-Roms. The Deutsche Bibliothek achieved an agreement with the German Federation of the Phonographic Industry <http://www.ifpi.de/> and the German Booksellers and Publishers Association <http://www.boersenverein.de/> after it became obvious that copy protections would not only annoy teenage school boys, but also prohibit the library from fulling its legal mandate <http://www.ddb.de/wir/sammelauftr_e.htm> to collect, /process and bibliographic index important German and German-language based works.
er BBC":http://news.bbc.co.uk/2/hi/technology/2502399.stm
910]
Az EUCD tartalma
Az EUCD az Amerikai Egyesült Államokban érvényes DMCA (Digital Millennium Copyright Act), vagyis a Milleniumi Digitális Szerz?i jogi Törvény ?Európai változata?. (Amerikában a DMCA egyébként els?sorban azzal vívta ki az ellenszenvet, hogy a kutatók számára megtiltotta a másolásvédelmi technológiák tanulmányozását, valamint azt, hogy nyilvánosságra hozzanak olyan információkat, melyek ezen technológiák védelmi rendszerének hibáival, biztonsági réseivel kapcsolatosak.) Az EUCD arra kötelezi az Európai Unió országait, hogy azok olyan törvényeket léptessenek életbe, melyek megfelel? jogi védelmet biztosítanak a különböz? titkosításoknak, másolásvédelmeknek és egyéb, a szerz?i jogokat véd? technológiai megoldásoknak. Az EUCD azt is kimondja, hogy az Európai Unió országaiban minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni, hogy forgalomba kerülhessenek olyan elektronikai eszközök, melyeket készít?ik els?sorban arra tervezték, hogy a felhasználók segítségükkel illegális módon kiiktathassanak egyes digitális védelmi rendszereket.
A DRM (Digital Rights Management)
Mi a DRM?
A DRM (Digital Rights Management) egy eszköz annak a megszabására, hogy a megvásárolt DVD-t, filmet, könyvet, zenét, és egyéb m?veket hogyan használja a vásárló, milyen eszközzel játssza le stb.
Így a DRM abban is korlátozza a vev?t, hogy milyen eszközöket használhat fel a legálisan megvásárolt termék lejátszására, megtekintésére.
A DRM hátrányai
A DRM-b?l nagyon sok kompatibilitási probléma adódhat a DVD/CD lejátszók, és egyéb eszközök estében, így a vásárló megveszi pl. a DVD-t, és amikor otthon beteszi a DVD lejátszóba, esetleg a számítógépbe, mert meg akarja nézni, azzal a problémával találkozik, hogy nem lehet lejátszani, mert a lejátszó nem kompatibilis a lemez formátumával. Olyan is el?fordulhat, hogy valaki megvásárol legálisan egy DVD-t, és biztonsági másolatot akar róla készíteni, hogy azt nézze, és így ha még valami baja történne, akkor is ott van a másik. Az a gond, hogy ezt sem tudja megcsinálni, mivel a DVD a másolaton valószín?leg valami értelmetlen dolog lesz, vagy a másik lehet?ség, hogy a lemez már ?nem is engedi lemásolni magát.? Másik hátránya, hogy ha az emberek ezt látják, akkor természetes reakció, hogy megpróbálnak valamilyen módon védekezni ellene. Ebben az esetben (DVD) az az els? ötlet, hogy valamilyen módon ki kell kerülni a védelmet. Ez általában egy rövid programot jelent, ami kiveszi a titkosítást (kódolást) a filmb?l. Itt jön a képbe a film szerz?i jogának tulajdonosa, aki bejelenti, hogy a felhasználó törvénysértést követett el...
(pedig ? csak hosszabb id?re meg akarta ?rizni a filmet)
DRM munkacsoport: http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=drm
A DRM (Digital Rights Management)
Mi a DRM?
A DRM (Digital Rights Management) egy eszköz annak a megszabására, hogy a megvásárolt DVD-t, filmet, könyvet, zenét, és egyéb m?veket hogyan használja a vásárló, milyen eszközzel játssza le stb.
Így a DRM abban is korlátozza a vev?t, hogy milyen eszközöket használhat fel a legálisan megvásárolt termék lejátszására, megtekintésére.
A DRM hátrányai
A DRM-b?l nagyon sok kompatibilitási probléma adódhat a DVD/CD lejátszók, és egyéb eszközök estében, így a vásárló megveszi pl. a DVD-t, és amikor otthon beteszi a DVD lejátszóba, esetleg a számítógépbe, mert meg akarja nézni, azzal a problémával találkozik, hogy nem lehet lejátszani, mert a lejátszó nem kompatibilis a lemez formátumával. Olyan is el?fordulhat, hogy valaki megvásárol legálisan egy DVD-t, és biztonsági másolatot akar róla készíteni, hogy azt nézze, és így ha még valami baja történne, akkor is ott van a másik. Az a gond, hogy ezt sem tudja megcsinálni, mivel a DVD a másolaton valószín?leg valami értelmetlen dolog lesz, vagy a másik lehet?ség, hogy a lemez már ?nem is engedi lemásolni magát.? Másik hátránya, hogy ha az emberek ezt látják, akkor természetes reakció, hogy megpróbálnak valamilyen módon védekezni ellene. Ebben az esetben (DVD) az az els? ötlet, hogy valamilyen módon ki kell kerülni a védelmet. Ez általában egy rövid programot jelent, ami kiveszi a titkosítást (kódolást) a filmb?l. Itt jön a képbe a film szerz?i jogának tulajdonosa, aki bejelenti, hogy a felhasználó törvénysértést követett el...
(pedig ? csak hosszabb id?re meg akarta ?rizni a filmet)
Az EUCD tartalma
Az EUCD az Amerikai Egyesült Államokban érvényes DMCA (Digital Millennium Copyright Act), vagyis a Milleniumi Digitális Szerz?i jogi Törvény ?Európai változata?. (Amerikában a DMCA egyébként els?sorban azzal vívta ki az ellenszenvet, hogy a kutatók számára megtiltotta a másolásvédelmi technológiák tanulmányozását, valamint azt, hogy nyilvánosságra hozzanak olyan információkat, melyek ezen technológiák védelmi rendszerének hibáival, biztonsági réseivel kapcsolatosak.) Az EUCD arra kötelezi az Európai Unió országait, hogy azok olyan törvényeket léptessenek életbe, melyek megfelel? jogi védelmet biztosítanak a különböz? titkosításoknak, másolásvédelmeknek és egyéb, a szerz?i jogokat véd? technológiai megoldásoknak. Az EUCD azt is kimondja, hogy az Európai Unió országaiban minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni, hogy forgalomba kerülhessenek olyan elektronikai eszközök, melyeket készít?ik els?sorban arra tervezték, hogy a felhasználók segítségükkel illegális módon kiiktathassanak egyes digitális védelmi rendszereket.
A jelenlegi szerz?i jogi törvény
részletes információ: http://www.hpo.hu/jogforras/9976.html
Jelenleg Magyarországon nincs olyan törvény, ami tiltaná a ?másolásvédelmi technológiák tanulmányozását?.
fontos részek:
9. § (1) A szerz?t a m? létrejöttét?l kezdve megilleti a szerz?i jogok - a személyhez f?z?d? és a vagyoni jogok - összessége.
(2) A szerz? személyhez f?z?d? jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerz? nem mondhat le róluk.
(3)A vagyoni jogok - a (4) - (6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
4. § (1) A szerz?i jog azt illeti, aki a m?vet megalkotta (szerz?).
(2)Szerz?i jogi védelem alatt áll - az eredeti m? szerz?jét megillet? jogok sérelme nélkül - más szerz? m?vének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
34. § (1) A m? részletét - az átvev? m? jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerz? megnevezésével bárki idézheti.
(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei m? részlete, vagy kisebb terjedelm? ilyen önálló m? szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerz? megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehet?, feltéve, hogy az átvev? m?vet nem használják fel üzletszer?en. Átvételnek min?sül a m? olyan mérték? felhasználása más m?ben, amely az idézést meghaladja.
(3) A (2) bekezdésben említett átvev? m? nem üzletszer? többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerz? engedélye, ha az ilyen átvev? m?vet az irányadó jogszabályoknak megfelel?en tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.
Lehetséges javítások Európában
Ami Amerikában nem kifejezetten sikerült (kifejezetten nem sikerült), azt Európában talán meg kellene valósítani. 1.Bele kéne tenni, hogy a digitális m?vekb?l saját használatra lehessen biztonsági másolatot készíteni. Ez azért szükséges, amit a fenti példa leír. 2.Az is fontos, hogy ne legyen olyan része, ami korlátozza, egy bizonyos formátumot támogató rendszer/készülék kifejlesztését. Ez azért fontos, mert így sokkal gyorsabban terjednek a formátumok, egyre több rendszer fogja támogatni, ismertebbé válik... ez a formátum fejleszt?jének is nagy el?nyt jelenthet, mivel ha elterjedtebb az amit csinált, akkor az mind bevétel ha egy cég jelentkezik, hogy olyan eszközt szeretne kifejleszteni, ami lejátssza/támogatja a formátumot. 3.Oktatási célokra mindenképpen szabadon használható kéne hogy legyen minden olyan m?, amit egyébként szerz?i jog véd. Az iskolákban általában nincs túl sok pénz. Ezt mindenki tudja. (Ha egy szoftverfejleszt? cég azt várja el egy átlagos iskolától, hogy mindenért ugyanolyan sokat fizessenek, mint mindenki más, az a tanulók fejl?dését is korlátozza.) 4.Lehet?leg az is egy nagy el?ny lenne, ha az Európában bevezetett rendszer nem ellenkezne a személyiségi jogokkal.
Az utóbbi id?kben, mivel folyamatosan kezdi leváltani a papírt a digitális formátum, és vannak már olyan dokumentumok (egyre nagyobb arányban), amik csak digitális formában jelennek meg, ezért ha egy törvény megtiltaná a digitális másolatok készítését, az pont a célja ellentétére változtatná az eredményt. Ez az egész szerz?i jogi törvényt rossz irányba vinné el. A dokumentum terjedése lelassulna, kevesen tudnának róla...
direktívát nemsokára beillesztik a magyar törvényekbe.
direktívátbeillesztették a magyar törvényekbe.
Ami nekunk jo az a direktiva 6. cikk (4) bekezdése. Ennek értelmében 2004. május 1-jei hatállyal egy új 95/A. §-sal egészült ki. Ez a right ot read igénynek próbál megfelelni.
TODO:
Ennek fenyeben kene venni - az origo@play-rol zenet es filmet: http://teka.origo.hu/index.html, http://zenearuhaz.origo.hu/ - meg venni 1 DVD-t (500 Ft a Shellnel?) - meg 1-2 ebookot (http://www.hpebook.hu/index_1.my Bibliakiadó.hu CyberBooks Kiadó Libri Mekka Mercator Stúdió Typotex UHU Útikönyv.com
Ezutan deDRMifikaltatni kell a tulajdonosokkal a fenti tv. kiegeszites alapjan. Mindezt leirni egy HOWTO-ba. Aztan HUP hir, es jol beDOSolni a renccert'. Remelhetoleg feladjak. Mas modot most nem latok ra.
ha már itt van egy link az irányelv szövegéhez, akkor klikkelj rá és nézd meg a 6. cikk (4) bekezdését. Ennek értelmében 2004. május 1-jei hatállyal egy új 95/A. §-sal egészült ki. Ez ennek az igénynek próbál megfelelni.
Jog az olvasáshoz Richard Stallman http://www.gnu.org/philosophy/right-to-read.hu.html
Meg egy januar 19-ei (nemet konyvtarrol szolo) hir:
/The EU Directive 2001/29/EU <http://ukcdr.org/issues/eucd/> (also known as the European Copyright Directive) has made it "a criminal offence to break or attempt to break the copy protection or access control systems on digital content such as music, videos, eBooks, and software". Since today, at least in Germany there is one notable exception: The Deutsche Bibliothek <http://www.ddb.de/index_e.htm>, Germany's national library and bibliographic information center, has received <http://www.ddb.de/news/pressemitt_vervielfaeltigung.htm> a "license to copy", i.e. the official authorization to crack and duplicate DRM-protected e-books and other digital media such as CD-Audio and CD-Roms. The Deutsche Bibliothek achieved an agreement with the German Federation of the Phonographic Industry <http://www.ifpi.de/> and the German Booksellers and Publishers Association <http://www.boersenverein.de/> after it became obvious that copy protections would not only annoy teenage school boys, but also prohibit the library from fulling its legal mandate <http://www.ddb.de/wir/sammelauftr_e.htm> to collect, /process and bibliographic index important German and German-language based works.
ha már itt van egy link az irányelv szövegéhez, akkor klikkelj rá és nézd meg a 6. cikk (4) bekezdését. Ennek értelmében 2004. május 1-jei hatállyal egy új 95/A. §-sal egészült ki. Ez ennek az igénynek próbál megfelelni.
Az EU-DMCA néven hírhedtté vált EU direktívát nemsokára beillesztik a magyar törvényekbe.
Itt gyűjtsük az eszel kapcsolatos tényeket, javaslatokat, véleményeket.
Jön a DRM...
A drm megszabja, hogy a _legalisan_ megvasarolt zenet, konyvet, filmet es egyeb muveket hogyan, mikor es mivel elvezze a vasarlo. Mitobb, zsarolas nak teszi ki a vasarlot a DRM, mert a DRM-bol adodo zartsag inherensen meghatarozza azt, hogy mit kitol vehet meg (pl. DVD lejatszasra alkalmas op eracios rendszert a vilagon gyak. 2 gyartotol vehet, mitobb az egyik gyarto reszvenyese a masik gyartonak. Pedig nem csak 2 opsys van a vilagon). Ma a vilagon kaphato digitalis zenelejatszok 90%-a nem kepes lejatszani a _legalisan_ megvasarolt zenet; az egyik wma-t, a masik fairplayt, a harm adik harmony-t tamogatja... mikozben az ogg vorbis es az mp3-at mindegyik, szabadon lejatsza. Sot: a legnagyobb elektonikus zeneboltok _nem_ arusi tanak Mo.-n: sot altalaban az EU-ban sem. Ugyanaz az eset mint a DVD regiokoddal: hiaba legalis a lejatszod, hiaba vetted meg legalisan a DVD-t: n em nezheted meg, mert csak. A DRM nem mas, mint egy torvenyben kodifikalt uzleti modell, amely sem a muvesznek, sem a kozonsegnek nem jo: kizarola g a koztuk allo ipart bastyazza korul amiota az internet segitsegevel kozvetlen kapcsolat epitheto ki a fogyaszto es a vasarlo kozott. Es nem a pe nz a kerdes: a legtobb ember boldogan kifizeti a muvesznek azt az osszeget, amennyit MA JELENLEG KAP mint reszesedeset az eladasokbol a lemezkiado jatol. Technikailag semmi akadalya: lasd paypal. Az akadaly az, hogy egy eloskodo reteg veszitene a digitalis forradalom kovetkezmenyekent.
,,* mi az a DMCA?'' http://www.hwsw.hu/oldal.php3?cikkid=934&oldal=1
A DMCA mar a valasztasi kampanyok eszkoze is: segit betemetni a szart: pl. a Boszorkanyuldozo: http://www.wired.com/wired/archive/12.08/view.html?pg=5 pl. a Ketchup-man: http://www.vietnamveteransagainstjohnkerry.com/g_butler_law.htm
Lasd meg elektronikus szavazas, Diebold Inc. http://www.eff.org/legal/ISP_liability/OPG_v_Diebold/20040930_Diebold_SJ_Order.pdf
er BBC":http://news.bbc.co.uk/2/hi/technology/2502399.stm
910]
A YRO slashdot, brainstorm & co.-nal a +5-os commentek a lenyegek...