SwPatWiki - Main/JuriVelemeny

view · edit · attach · print · history

Main.JuriVelemeny History

Hide minor edits - Show changes to output

June 12, 2005, at 02:21 AM by 195.228.36.114 -

Changed lines 180-182 from:

k�v�natosak a 186=187=188, 6=191=192, 196=197=198, 199, 202=203,
10, 211, 15=231, 18, 242, 19=244=245=246, 20, 247 m�dos�t�sok
esetleg az 5, 185, 189, 184, 190, 8, 200, 9=204, 206, 230,

to:

k�v�natosak a 186=187=188, 6=191=192, 196=197=198, 199, 202=203, 10, 211, 15=231, 18, 242, 19=244=245=246, 20, 247 m�dos�t�sok esetleg az 5, 185, 189, 184, 190, 8, 200, 9=204, 206, 230,

Changed lines 275-277 from:

haszn�lj�k, �gy pl. k�nnyen az interoperabilit�s korl�toz�s�ra lehet
őket haszn�lni.

to:

haszn�lj�k, �gy pl. k�nnyen az interoperabilit�s korl�toz�s�ra lehet őket haszn�lni.

Restore

June 12, 2005, at 02:19 AM by 195.228.36.114 -

Added lines 1-4:

A Magyar Tartalomipari Sz�vets�g (MATISZ), Net-Felhaszn�l�k �rdekv�delmi T�rsas�ga Egyes�let (NET�RT), H�rk�zl�si �s Informatikai Tudom�nyos Egyes�let (HTE) informatikai szakoszt�lya, Alap�tv�ny a Szabad Szoftverek Magyarorsz�gi N�pszerűs�t�s��rt �s Honos�t�s��rt (FSF.hu), �sszefog�s a Szabad szoftverek elterjeszt�s��rt Alap�tv�ny (FSN.hu), Magyar BSD Egyes�let (MBSDE), Z�ld P�k Alap�tv�ny (ZPOK)

v�lem�nye az EP jogi bizotts�ga el� ker�lő m�dos�t� ind�tv�nyokr�l:

Restore

June 12, 2005, at 02:15 AM by 195.228.36.114 -

Added lines 1-288:

Bevezető

Jelenleg a t�rv�nyalkot�si folyamatnak az a szakasza t�rt�nik, amikor a
Parlament m�dos�tja a sz�veget. Az EKTB szellemi tulajdon munkacsoportja
a korm�nyzat sz�m�ra �ll�t elő javaslatot, amelyet az a Tan�csban tud
k�pviselni, amikor a Parlament elv�gezte munk�j�t.

A Tan�cs k�t lehetős�g k�z�l v�laszthat: elfogadja a Parlament
m�dos�t�sait, vagy nem. Ennek f�ny�ben a munkacsoport javaslata
logikusan arra terjedhet ki, hogy mely m�dos�t�k elfogad�sa felt�tlen�l
sz�ks�ges a Parlament v�ltozat�nak elfogad�s�hoz, �s melyeknek az
elfogad�sa eset�n nem szabad elfogadni a direkt�v�t.

T�bb olyan m�dos�t� javaslat is van, amely a Tan�cs sz�veg�nek
elutas�t�s�t javasolja. Mivel a Tan�csnak ez esetben nincs tov�bbi
szerepe a t�rv�nyhoz�si folyamatban, ezek a m�dos�t�k a munkacsoport
sz�m�ra irrelev�nsak.

-------------------------------------------
Felt�tlen�l sz�ks�ges m�dos�t�sok:
-------------------------------------------

A Tan�cs k�z�s �ll�spontj�nak elfogad�si k�r�lm�nyei, az ahhoz csatolt
kir�v�an nagy sz�m� egyoldal� nyilatkozat egy�rtelműv� teszi, hogy a
sz�veget alaposan m�dos�tani kell.

Az al�bbi m�dos�t�k felt�tlen�l sz�ks�gesek:

- 42=43 esetleg 1: computer _aided_ invention (esetleg controlled)

Ezek a m�dos�t�k "sz�m�t�g�ppel megval�s�tott tal�lm�nyok" kifejez�st
cser�lik le a Tan�cs sajt�k�zlem�ny�ből sz�rmaz�, ann�l egy�rtelműbb
"sz�m�t�g�ppel seg�tett (ir�ny�tott) tal�lm�nyok" kifejez�sre.

- 46=47 vagy 45; esetleg 23, 48: limits

Ezek a m�dos�t�k egy�rtelműv� teszik azt a nagyon sok �llam �s a Tan�cs
�ltal is megfogalmazott c�lt, hogy a direkt�va c�lja a jelenlegi nyakl�
n�lk�li szabadalmaz�si gyakorlat megfelelő korl�tok k�z� szor�t�sa.

- 50=51; esetleg 24, 52, 54: art 2a

Ezek a m�dos�t�k azt �rik el, hogy a sz�m�t�g�p haszn�lat�t�l �nmag�ban
m�g nem lesz valami tal�lm�ny.

- 57=62=63 vagy 60, 61; esetleg 25, 59, 64

Ezek a m�dos�t�k nyilv�nval�v� teszik, hogy a technol�giai
hozz�j�rul�snak teljes eg�sz�ben a technika ter�let�re kell esnie.

- 70=71; esetleg 26, 27, 68=74, 72, 76: A "technikai" �s a
"technika ter�lete" defin�ci�ja

Ez a legfontosabb r�sze a direkt�v�nak. A 70=71 egyszerű, eleg�ns �s
pontos defin�ci�t ad, valamint r�mutat arra a fontos t�nyre, hogy a
szabadalom a k�s�rletez�sbe fektetett erőforr�sok honor�l�sa.

- 77=78=79, esetleg 75 vagy 81=82: ipari alkalmaz�s

A m�dos�t�k mindegyike egy�rtelműv� teszi, hogy az ipar anyagi javakat
termel, a 77=78=79 pedig explicit kiz�rja az inform�ci�s javak
termel�s�t mint ipari alkalmaz�st.

- 28 : inform�ci�feldolgoz�s

Egy�rtelműv� teszi, hogy az EPO �rtelmez�se, amely szerint az adatnak
valami k�ze lenne a technol�gi�hoz csak az�rt mert v�g�l egy
technol�giai eszk�z�n reprezent�l�dik, t�ves.

- 88=89, 91 vagy 30; esetleg 90, 85, 86=29, 87

A tan�cs sz�vege �sszekeverte a technikai hozz�j�rul�st �s a feltal�l�i
l�p�st, �gy a saj�t 2(b) cikkely�nek mondva ellent. Ezt az ellentmond�st
oldj�k fel ezek a m�dos�t�k.

- 215=217; esetleg 212, 11=216

A tan�cs sz�vege t�rv�nyes�ti az ESZH jelenlegi doktr�n�j�t, miszerint a
"műszaki hozz�j�rul�s az egy feltal�l�i l�p�s". Ezt a helytelen
megk�zel�t�st
orvosolj�k a m�dos�t�sok.

- 12=220=221=222=223=224=225: technikai hozz�j�rul�s sz�ks�gess�ge

A dolgok jelenlegi �ll�s�hoz t�rt�nő technikai hozz�j�rul�s a
szabadalmazhat�s�g felt�tele.

- 111=112=113=115: adatfeldolgoz�s kiz�r�sa (I)

Az adatfeldolgoz�s sor�n a hat�konys�gn�velő megold�sokat kiz�rja a
szabadalmazhat�s�g al�l.
Ez mind az angol (Gale), mind a n�met (BPatG az Error Search esetről)
esetjogot kodifik�lja. Ahogy a BPatG kimondta: ha a sz�m�t�si
hat�konys�g n�vel�se technikai hozz�j�rul�s lenne, akkor minden
sz�m<t�g�ppel seg�tett �zleti m�dszer szabadalmazhat�v� v�lna.

- 110=114=92=93=95=32: adatfeldolgoz�s kiz�r�sa (II)

Az adatfeldolgoz�st kiz�rja a technika ter�let�ről. Ezzel egy�rtelműv�
teszi, hogy a direkt�va megfelel a TRIPSnek.

- 227: a sz�m�t�g�p �nmag�ban nem el�g

Egy�rtelműv� teszi, hogy a sz�m�t�g�p fut� megeml�t�se nem tesz
szabadalmazhat�v� egy �tletet.

- 99=100=101; vagy 97, esetleg 103: a program, mint olyan

A Tan�cs sz�vege lehetőv� tette volna azt az �rtelmez�st, hogy a
sz�m�t�g�pi program "mint olyan" az csak a forr�sk�d vagy t�rgyk�d
lehet, �gy t�ve az EPC 52. cikkely�t �rtelmetlenn�.
A javaslatok a Tan�cs megfogalmaz�s�t pontos�tva egy�rtelműs�tik, hogy a
szoftver nem tal�lm�ny. A 99=100=101 egy kiemelkedően fontos m�dos�t�s.

- 104=105=106; esetleg 98, 108: a program defin�ci�ja

A Tan�cs sz�vege az EPO "tov�bbi technikai hat�s" doktr�n�j�t
legaliz�lta volna. A m�dos�t�k egy�rtelműv� teszik, hogy szoftverben
�nmag�ban nem lehet szabadalmazhat� dolgot csin�lni.

- 119=120=121 vagy 118; esetleg 116, 117, 33: teljes term�k

A m�dos�t�k megk�vetelik, hogy a sz�m�t�g�ppel seg�tett tal�lm�ny
csak teljes term�kk�nt, a hozz� tartoz� (technikai hozz�j�rul�st ad�)
eszk�zzel vagy termelő folyamatk�nt legyen ig�nyelhető.

- 122=123=141=143; esetleg 134, 135: sz�l�sszabads�g

Biztos�tja, hogy inform�ci� publik�l�sa ne lehessen szabadalmi bitorl�s.

- 124=125: forr�sk�d

Biztos�tja, hogy ha a tal�lm�ny le�r�s�hoz egy szoftver műk�d�s�nek
le�r�s�t kell megadni, az korrekt m�don, az algoritmus publik�l�s�val
t�rt�nj�k.

- 128=129=130=131=132; esetleg 34: programra vonatkoz� ig�nypont tilalma
A programra vonatkoz� ig�nypont tilalm�t a Tan�cs sz�vege egy k�nnyen
teljes�thető kiv�tellel semmiss� tette. A m�dos�t�k ezt csin�lj�k
vissza.

- 238; esetleg 17, 237: a szoftver eleme mint szabadaloms�rt�s

A m�dos�t�k elt�vol�tj�k annak sugalmaz�s�t, hogy a szoftver eleme
s�rthet szabadalmat. a 17 �s a 237 m�g indokol is.

- 156=157=159; 66=69=80=84 esetleg 35, 145=146=149, 147:
interoperabilit�s
Az interoperabilit�s c�lj�b�l haszn�lni a szabadalmazott technol�gi�t
nem szabadaloms�rt�s

- 250=252 interoperabilit�s

T�rli azt a sugalmaz�st, hogy az interoperabilit�si ig�nyeket a
versenyjogon kereszt�l kell �rv�nyre juttatni

- 21=255

A szerzői jogi direkt�v�val kapcsolatban a szabadalmak sz�m�ra az
interoperabilit�si jogot alapozza meg

Valamint a tov�bbi m�dos�t�si ind�tv�nyokat t�mogatjuk a fel�gyeleti
bizotts�gok,
jogharmoniz�ci� (pl. TRIPS, szerzői jogok) ill. defin�ci�k t�rgyk�r�ben:

Fel�gyeleti Bizotts�g:
36, 37, 39, 169, 38=170=171, 178, 179.

Harmoniz�ci�:
2, 181, 3, 182, 4, 183, 7=193, 22, 256.

Defin�ci�k, magyar�zatok:
k�v�natosak a 186=187=188, 6=191=192, 196=197=198, 199, 202=203,
10, 211, 15=231, 18, 242, 19=244=245=246, 20, 247 m�dos�t�sok
esetleg az 5, 185, 189, 184, 190, 8, 200, 9=204, 206, 230,
232=233=234=235, 248.

-------------------------------------------
Felt�tlen�l elvetendő m�dos�t�sok:
-------------------------------------------

- Mindenk�ppen elvetendő: 127
az indirekt bitorl�st kodifik�ln�

- Mindenk�ppen elvetendő: 133
az indirekt bitorl�st kodifik�ln�

- Mindenk�ppen elvetendő: 249
a �szellemi tulajdonjog� k�d�s�t�s�vel oper�l, megpr�b�lv�n
�ltal�nos�tani a szabadalmi v�delem int�zm�ny�t. Eme dogmatikus
kijelent�ssel szemben a szerzői jog sokkal ink�bb megfelel ezen a
ter�leten a �szellemi tulajdonjog� v�delm�re, mint a szabadalom.

- 49
Azt �ll�tja, hogy a szoftver technikai hozz�j�rul�st "csin�l". Ez nem
igaz.

- 55
Az Tan�cs �s a Bizotts�g kritiz�lta az Eur�pai Szabadalmi Szerződ�sre
val� hivatkoz�st. Nem k�veteli meg, hogy a technikai hozz�j�rul�snak
technikai aspektusa legyen.

- 58
T�l �sszetett, �s csak annyit k�vetel, hogy a technikai hozz�j�rul�s
rendelkezzen technikai tulajdons�ggal. Ezt egy sz�m�t�g�p fut�lagos
megeml�t�s�vel abszolv�lni lehetne.

- 65
Annyira egyszerű, hogy nem mond semmit a tal�lm�ny �s a technikai
hozz�j�rul�s kapcsolat�r�l, �s �rtelmezhető �gy is, hogy csak a
probl�m�nak kell a technika ter�let�re esnie, a megold�snak nem.

- 67
Pontatlan �s f�lre�rtelmezhető fogalmaz�s

- 73
Azt �ll�tja, hogy az inform�ci�feldolgoz�s a technol�gia ter�let�re
eshet

- 205
Bonyolult megfogalmaz�s, ami semmit nem tesz egy�rtelműv�

- 228
Bonyolult �s f�lre�rtelmezhető megfogalmaz�s

- 16=236
J� a c�lja, de nagyon zavaros.

- 213
�sszekeveri a technikai hozz�j�rul�st �s a feltal�l�i l�p�st

- 214
�sszekeveri a technikai hozz�j�rul�st �s a feltal�l�i l�p�st

- 13=226
�rtelmezhető �gy is, hogy a szoftver k�pes technikai hozz�j�rul�sra.

- 240
Az EPO probl�ma-megold�s-feltal�l�i l�p�s megk�zel�t�s�t legitim�ln�,
amely seg�ts�g�vel minden amiben sz�m�t�g�p szerepel, szabadalmazhat�
lenne.

- 102
Mell�besz�l�s. Az hogy a programoz� biztos lehet benne, hogy a
programj��rt majd beperlik, nem seg�ti elő az innov�ci�t.

- 107
Az EPO "tov�bbi technikai hat�s" doktr�n�j�t legaliz�ln�.

- 126
Zavaros.

- 243
Az interoperabilit�s szabads�g�t relativiz�lja.
- 158, 140, 144

Nem tudni mit takarnak az ind�tv�nyok: t�ls�gosan �ltal�nosak.
- 241

Ez a m�dos�t�s gyeng�ten� az 5.1 b cikkelyben esetleg
elfogadottakat.

- 137

Felt�telezi, hogy m�r vannak szoftver ig�nypontok.
- 148, 150, 151, 152, 153, 154, 155, 160:

Az�rt vesz�lyesek, mert a fogalmakat nem el�gg� k�r�ltekintően
haszn�lj�k, �gy pl. k�nnyen az interoperabilit�s korl�toz�s�ra lehet
őket haszn�lni.

- 243

Nem teszi vil�gosabb� a TRIPS �rtelmez�s�t.
- 163

Egy nagyon propagandisztikus �rv h�z�dik meg a sz�vegben,
miszerint a KKV-k szabadalmakat akarnak a szoftverekre.
Ezt sz�mos f�ggetlen felm�r�s c�folja, sz�ks�gtelen egy
tov�bbi EU Bizotts�g fel�ll�t�sa.

- 253, 201
Felesleges ism�tl�sek, f�lreford�t�sok.

Restore

SwPatWiki
kamp�ny a szoftverszabadalmak ellen

Main.SideBar (edit)

Szoftverszabadalmak

Linkek

DRM

Tud�smonop�lium

Privacy ?

PmWiki

pmwiki.org

Main.JuriVelemeny History

SwPatWiki kamp�ny a szoftverszabadalmak ellen

Main.SideBar (edit)

Szoftverszabadalmak

Linkek

DRM

Tud�smonop�lium

Privacy?

PmWiki

pmwiki.org

Main.JuriVelemeny History

SwPatWiki
kamp�ny a szoftverszabadalmak ellen

Privacy ?