Ezeknek a szabadalmi kötelezettségekkel és gyűjteményekkel az elejétől kezdve óvatos voltam. Itt borzasztóan sok őszintétlenséget és túlságosan nyilvánvaló próbálkozást lehetett látni a közösség kegyeibe való férkőzésre és a vevők megnyugtatására. Noha ezeknek a projecteknek még nem volt alkalmuk bizonyítani, egyikőjüknek sem sikerült egyetlen elfogadható indokot sem felhoznia számomra, hogy többet érnének egy placebonál. Néhányan megpróbálják úgy beállítani, mintha ezek golyóálló mellényként funkcionálnának a nyílt forrás számára, de inkább arra emlékeztetnek mikor valaki egy pénzdarabot hord a zsebében bízva abban hogy az majd eltéríti a golyót. Ráadásul a pénzdarab nem is ott van ahová általában lőni szoktak.

Florian Mueller magyarázata - A múlt évben sok visszhangot keltett az OSRM (http://www.osriskmanagement.com/) , München városa, és Steve Ballmer arról a veszélyről, amit a szoftverszabadalmak jelentenek a nyílt forrás számára. Ebben az évben láttunk néhány kezdeményezést azoktól a cégektől, amelyek "átadták" szabadalmaikat hogy "megvédjék" a nyílt forrást, valamint olyan szervezetekről, mint az OSDL (http://www.osdl.org/) és az Open Invention Network (http://www.openinventionnetwork.com/) amelyek az ilyen szabadalmi kötelezettségeket most megpróbálják összegyűjteni.

Ezeknek a szabadalmi kötelezettségekkel és gyűjteményekkel az elejétől kezdve óvatos voltam. Itt borzasztóan sok őszintétlenséget és túlságosan nyilvánvaló próbálkozást lehetett látni a közösség kegyeibe való férkőzésre és a vevők megnyugtatására. Noha ezeknek a projecteknek még nem volt alkalmuk bizonyítani, egyikőjüknek sikerült egyetlen elfogadható indokot felhoznia számomra, hogy többet érnének egy placebonál. Néhányan megpróbálják úgy beállítani, mintha ezek golyóálló mellényként funkcionálnának a nyílt forrás számára, de inkább arra emlékeztetnek mikor valaki egy pénzdarabot hord a zsebében bízva abban hogy az majd eltéríti a golyót. Ráadásul a pénzdarab nem is ott van ahová általában lőni szoktak.

Ugyan egyetértek azzal, hogy a nyílt forrásnak meg kell védenie magát amennyire lehetséges a jelenlegi jogi keretek között, az olcsó PR játékok nem helyettesíthetik a valódi védelmet. Az általam eddig látott elkötelezettségek sokféle problémával voltak terhesek:

- Néhány közreadott szabadalomnak kevés vagy nulla az értéke. Az IBM 500 szabadalma közül, amelyeket januárban "adott át", több olyan volt amelyeknek semmi köze a szoftverhez, és soknál nemsokára időszerű a megújítás, minden garancia nélkül arra nézve hogy a megújítás valóban meg fog történni.

- A kötelezettségvállalások tipikusan csak bizonyos nyílt forrású liszenszekre (amelyek némelyikét ritkán használják) vagy projectekre vonatkoznak mint a Linux kernel (amely egy szokásos Linux konfigurációnak csak egy apró része).

- Néhány elkötelezettség visszavonható, vagy olyan kiskapukat tartalmaz, mint például azoknak a körülményeknek homályos volta, amikor a szabadalmas mégiscsak perelhet.

- Mindezidáig a "közreadott" szabadalmak száma elhanyagolható a kibocsájtott szoftverszabadalmak számához képest, sőt a "nagylelkű adományozók" által birtokoltak számához képest is. Még hosszú távon is olyan szoftverszabadalmak százezrei léteznek amelyekre semmilyen kötelezettségvállalás nem létezik. Richard Stallman a beszédeiben a szoftverszabadalmakat egy közparkban lévő taposóaknákhoz hasonlítja: ha százezer helyett csak kilencvenezer akna van a parkban, attól az még messze lesz attól hogy biztonsággal sétálhassunk benne.

Még ha nem is nézzük meg az ajándék ló fogát, alapvető problémákat találunk amiket semmilyen kötelezettségvállalás nem oldhat meg:

- Nem lehet úgy programozni, hogy mindig felcsapjuk a szabadalmi kötelezettségek adatbázisát, vajon tartalmazza-e a nekünk szükséges algoritmust. Nem hiszem hogy bármelyik programozó ezt tényleg megcsinálná! És még ekkor is: ha az A és B algoritmusok biztonságosak, még mindig lehet egy C szabadalom, ami A és B felhasznált kombinációját fedi le, és nincs a biztonságos szabadalmak között.

- Azok a kötelezettségvállalások, amelyek kizárólag a nyílt forrásra vonatkoznak, nem túl értékesek. A BSD liszenszű szoftvereket zárt forrású projectekben is szokták használni. Egy olyan project, mint a PostgreSQL, amely már érzett nyomást arra hogy kicserélje egy gyorsítótárazó (caching) algoritmusát egy IBM szabadalom miatt (http://news.zdnet.co.uk/software/linuxunix/0,39020390,39194883,00.htm), nem alapozhatja a fejlesztési stratégiáját egyedül a nyílt forrású megfontolásokra. Ráadásul ott vannak a duális liszenszű GPL szoftverek (a MySQL egy jól ismert példa) és azok a cégek amelyek zárt forrású szoftvereket árulnak a nyílt forrású fejlesztések finanszírozásához.

- Ezeket a kötelezettségeket csak olyan szervezetek vállalják, amelyek egyébként sem akarják a nyílt forrású projecteket beperelni. A potenciálisan ellenséges szabadalmasok - akár stratégiai akár pénzügyi érdekből - nem fognak semmilyen kötelezettséget vállalni. Nagyon szép dolog meggyőződni róla hogy a szövetségesek nem fognak ellenünk tenni, de ez nem csökkenti az ellenségek számát.

- Ha egy cég megígéri hogy nem fogja beperelni a nyílt forrású projecteket bizonyos szabadalmakkal kapcsolatban, ez még nem jelenti azt hogy ezek a szabadalmak használhatóak a project által védekezés céljából. A szabadalmi játék pedig a kölcsönösen biztosított megsemmisítés játéka, mint a hidegháború. Ha a NATOnak egyetlen nukleáris fegyvere sem lett volna, és a Szovjetúnió megígérte volna hogy a nukleáris arzenáljának mintegy 5%-át nem fogja használni, valószínűleg nem élnénk ma szabadságban.

- A cégek általában nem is tehetik szabadalmaikat közzé viszontfenyegetés céljából, mivel ezek a szabadalmak már létező keresztlicenszelési egyezségekben szerepelnek. Ha egy új entitás (mint pl. az Open Invention Network) elkezdene terheletlen szabadalmakat beszerezni, egy nap képessé válhatna arra, hogy licenszeljen egy olyan vállalatnak mint a Microsoft , szerződés fejében hogy az ne perelje be a Linuxot a saját szabadalmaival. Ez valóban jelenthetne valamilyen előrelépést (még ha csak a Linuxnak is), de semmit nem segítene azok ellen a trollok ellen, amelyeknek nincs saját termékük. És egy stratégiai agresszor titokban meg tudná oldani, hogy legyen olyan troll amelyik elvégzi a munkát.

Mindegy hogy honnan nézzük, a probléma megbízhatóan politikai szinten oldható meg, olyan jogszabályok alkotásával amelyek kizárják a tiszta programlogikát a szabadalmazható dolgok köréből. Persze nincs hiány olyan emberekből akik azt mondják hogy ez lehetetlen, de ők mind tévednek. Sokszor mondták nekünk, hogy az európai szoftverszabadalmi direktíva ki fog jönni, vagy ilyen vagy olyan formában -- egészen amíg az Európai Parlament 648:32 arányú földcsuszamlással elutasította. A német Bundestag és a spanyol Senado egyöntetűen támogatta a központi követeléseinket. Az űj német kormány megesküdött arra, hogy nemzetközi szinten fog a "piacok lezárásának trendje, más eszközök mellett a szabadalmak segítségével" ellen küzdeni. Az idő megérett a jogalkotásra.

A jogi szakma néhány tagja azt állítja, hogy a szoftverszabadalmak elkerülhetetlen végzetet jelentenek, mivel érdekük a rendszer fenntartása. Nagy feladat, de mindenképpen lehetséges a jogi környezetet a mi javunkra megváltoztatni. Minden parlamenti demokráciában.

A szabadalmi rezsim, különösen a szoftverek területén nem szolgálja már a köz érdekeit. Egy tökéletes demokráciában a szabadalom már történelem lenne. Azokban a tökéletlen demokráciákban, amelyekben mi élünk, vannak olyan különleges érdekek amelyek ellenzik a változásokat. Ezeknek befolyása és mély zsebe van, de végül is a politikában a legértékesebb pénznem a népszerűség a szavazók körében.

Ha mindazok a cégek, amelyek átadtak szabadalmakat a nyílt forrásnak, vagy hozzájárultak a gyűjteményhez, eldöntenék hogy komolyan kampányolnak egy olyan szabályozásért amely eltörli a szoftverszabadalmakat, a probléma megoldódna. Mindaddig amíg ezt nem teszik, nem komoly amit csinálnak. Néhányuknak még az is lehet az eltitkolt célja, hogy a szabadalmak segítségével megszerezzék a nyílt forrású világ irányítását. Legyünk résen.

Florian alapította a NoSoftwarePatents.com (http://www.nosoftwarepatents.com/) kampányt. A szoftverszabadalmak elleni politikai munkássága miatt a Managing Intellectual Property magazine (http://www.managingip.com/) szerepelteti "az 50 legbefolyásosabb ember a szellemi tulajdon területén" listán. "Az Év Európaija" cím várományosa.